A kézdominancia megállapítása kicsiknél

A gyermekem jobb és bal kézzel is odanyúl a tárgyakhoz. Hogyan lehet eldönteni, hogy milyen kezes?

Kedves Éva!

A gyermekek kezessége általában három éves korukra alakul ki. Ekkor már nemcsak a kéz, hanem a láb, a szem és a fül dominanciája is meghatározható. Az idegrendszer kiegyensúlyozott működése szempontjából fontos, hogy ez a dominancia 6-7 éves kor körül már jobb vagy bal oldalra rendeződjön a testrészek, és érzékszervek esetében. A kezességet gyakran családi adottságok is befolyásolják, így a bal kezes szülők gyermekei is többnyire bal kezesek. A felnőttek nagyjából 75%-a jobb ke­zes, 25%-a balkezes, és vannak olyanok is, akik nem egyértelműen jobb- vagy balkezesek, és a másik kezüket is hasonló ügyességgel használják.

A kézdominancia erőssége egyszerű gyakorlatokkal is könnyen megállapítható. Érdemes a gyermekünk kézhasználati szokásait több alkalommal, különböző helyzetekben is megfigyelni. Jegyezzük fel, melyik kezével nyúl a kanálhoz, és étkezéskor nem cserélgeti-e a kanalat? Építsen kockatornyot, és figyeljük meg, melyik kézzel teszi fel a kockát? Melyik kezében fogja az ollót, a ceruzát? Melyik kezével húzza le egy zipzárt? Melyik kezével fűzi fel a gyöngyöt? Tegyünk elé képeskönyvet, és kérjük meg, hogy mutasson rá egy adott képre!

Amelyik kéz többször megjelent, annak a használatát érdemes elősegíteni minden további tevékenységben, de ne erőltessük a másik kéz használatát. A dominancia kialakulatlansága szenzomotoros mozgásterápiákkal szerencsére remekül kezelhető 5-7 éves korban. Ha bizonytalan, mi tévő legyen, forduljon a szakszolgálat szakembereihez!

Mit jelent a szociális funkciózavar?

A gyermekem 5 éves, nemrégiben szociális funkciózavarral diagnosztizálta őt a szakértői bizottság. A szakemberek a szociális funkció, és a szociális készség, illetve képesség hiányosságait emelik ki nála. Mit jelent ez pontosan, és miként lehet fejleszteni őt ennyi idős korban?

Kedves Bori!

Köszönöm a kérdést. Sokszor hallhatjuk ezeket a kifejezéseket, jelentésük mégsem magától értetődőek. A meghatározás egyszerű. A szociális funkciók, készségek, vagy képességek a társas viselkedéshez elengedhetetlen szükségleteket, és szokásokat jelentik, amelyek segítenek abban, hogy a gyermek alkalmazkodni tudjon a környezetéhez. Nézzük meg részletesebben, mit is jelentenek ezek pontosan, és miért kiemelkedő fontosságúak!

Nincs abban semmi újdonság, hogy a gyermek társas élete legintenzívebben a családi és az iskolai környezetben zajlik. A gyermek társas kapcsolatokban való ügyességét, azt, hogy milyen könnyen teremt és őriz meg kapcsolatokat, sok tekintetben meghatározza a szülő-gyermek viszony, a kötődés szorossága és minősége, illetve a szülők társas kapcsolatai, a család önértékelése, nem utolsó sorban pedig a testvérek hatása. A társas készségekben az olykor önkéntelen, máskor nagyon is tudatos önálló fejlődés rendkívül fontos.

Ha bármilyen oknál fogva a társas készségek, és képességek elmaradnak a tipikusan elvárttól, a gyermek nehezebben találja az összhangot a környezetével, gyakran figyelmetlennek tűnik, mintha nem reagálna arra, ha kérnek, vagy kérdeznek tőle valamit. Nem csatlakozik a többiek játékához, nem vesz részt a közös tevékenységekben sem, és magányossá válik. Így a szabályok vagy normák (akár az étkezési szokások, vagy a szobatisztaság) kialakítása is problémát okoz nála.

Az együttműködés és a kapcsolatteremtés módjait érdemes tudatosan felépíteni, ebben hasznos szakember (gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter, gyógypedagógus) segítségét kérni. Számos hatékony eszköz bevethető. Ilyen például a képes napirend bevezetése, ami egyrészt biztonságot nyújt, másrészt örömmel használja a gyermek. Sőt akár a magatartási szabályok láthatóvá tétele, illetve a nagyon egyszerű, egy szavas kérések meghatározása is ilyen. Érdemes minél több módszert kipróbálni!